11. Térinforrás Meetup

Várunk Titeket az NJSZT TérTáv szakosztály következő térinformatikai és távérzékelési meetupján, a Térinforráson!

📅 Időpont: 2025. november 6. csütörtök 18:00
📍 Helyszín: EIT Digital Budapest CLC nagyterem (1117 Budapest, Bogdánfy u. 10/a.)

👨‍🏫👩‍🏫 Előadók és témák:
1) Pál Márton (ELTE, Informatikai Kar): Geoinformatika az élettelen természeti értékek védelmében
2) Farkas Péter (Geo-Sentinel Kft.): Magyarország felszínmozgás-adatbázisa
3) Zlinszky András (Sinergise Kft.): Copernicus Data Space Ecosystem: műholdképek mindenkinek

🎟️ A meetupon a részvétel NJSZT tagoknak valamint egyetemi hallgatóknak ingyenes, de regisztrációköteles. További résztvevőinktől egy jelképes 2000 Ft hozzájárulást kérünk.

🍺🥪 A meetup szünetében résztvevőink vendégeink egy italra és némi sörkorcsolyára. A rendezvénynek az érdekes előadások mellett a networking, szakmai kapcsolatépítés is fontos része, így aki teheti, maradjon velünk az előadások utáni kötetlenebb beszélgetésen is!

💼 Szervező: NJSZT Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztály (https://njszt.hu/)

************

Absztraktok

Pál Márton (ELTE, Informatikai Kar): Geoinformatika az élettelen természeti értékek védelmében
Az élettelen természetvédelem feladata a kiemelkedő tudományos értékkel bíró földtudományos objektumok, helyszínek azonosítása, megőrzése, és fenntartható módon történő bemutatása. Napjainkban hazai viszonylatban is már részben adatvezérelt megközelítésen alapul a védelemre érdemes geológiai, geomorfológiai, talajtani, hidrográfiai szempontból jelentős területek kijelölése, védelme és kezelése. Az előadásban bemutatom, hogy milyen módon kapcsolódnak a téradatok a döntéstámogatáshoz és az értékelési folyamatokhoz. Ezt követően áttekintjük, hogy Magyarországon milyen jelenleg is futó térinformatikai kutatások, projektek működnek a szakterületen belül (pl. geodiverzitás-értékelés, Országos Barlangnyilvántartás, Magyar Nemzeti Geotópadatbázis, Természetvédelmi Információs Rendszer) – hiszen ezek révén válik lehetővé a természeti értékek objektív felmérése, megfigyelése és hosszútávú megőrzése.

Farkas Péter (Geo-Sentinel Kft.): Magyarország felszínmozgás-adatbázisa
A Geo-Sentinel Kft. az elmúlt években számos infrastruktúra-monitorozó, geodéziai, geodinamikai projektet valósított meg, mind műholdas helymeghatározó (GNSS), mind műholdradar-interferometriás technikát alkalmazva – ipari megrendelésekben és kutatási projektekben egyaránt. Hazánk első átfogó műholdradaros mozgásvizsgálati adatbázisa és az első részletes felszínmozgástérképe elkészítése óta a rendszerünk igen jelentős frissítésen és kibővítésen ment keresztül. Ez az adatbázis a korábbinál közel kétszer több helyszíni pontban és több mint kétszer több időpontban, immár több mint 23 millió helyen, átlagosan 265 különböző időpontból származó, több mint hatmilliárdnyi mozgásadatot tartalmaz. Előállításához az európai Copernicus program Sentinel-1A műholdjának összes, 2014 októbere és 2024 augusztusa közötti apertúraszintézises radarészleléseit dolgoztuk fel a legkorszerűbb, speciális interferometrikus módszerrel. A közel egy évtizedet átfogó, 23 millió objektumot tartalmazó országos mozgástérkép és a mögöttes kéthetes időfelbontású adatrendszer, az elmozdulási idősorok feltárják az ország felszínének és építményeinek elmúlt tíz éves mozgástörténetét. Nagy pontosságú, nagy térbeli és időbeli felbontású adatainkkal többek között segíteni tudjuk az olyan emberi tevékenységhez köthető felszínmozgások detektálását, vizsgálatát és monitorozását, mint a vízkivétel, gáz- és olajkitermelés, mélyépítés, bányászati tevékenység és utóhatásai, vagy egyes nagyfontosságú létesítmények, valamint infrastruktúra-elemek sajátmozgásának, deformációjának avagy stabilitásának megállapítása. De természetes eredetű mozgások is vizsgálhatók, mint földcsuszamlás, talajcsúszás, természetes kompakció vagy akár erózió.

Zlinszky András (Sinergise Kft.): Copernicus Data Space Ecosystem: műholdképek mindenkinek
A Copernicus program keretében az Európai Unió nyílt műholdas adatokat biztosít, amelyek környezeti kutatásokra, nagy területek monitoringjára, folyamatok valós idejű nyomon követésére alkalmasak. A felvételek használatához azonban erős számítógépes háttérre, speciális szoftverekre és főleg szaktudásra volt eddig szükség. Ezen segít a Copernicus Data Space Ecosystem, a Copernicus program adatmegosztó és adatfeldolgozó platformja: ez a rendszer már nem csak az adatok letöltését teszi lehetővé, hanem nyílt virtuális gép kapacitást is biztosít, ahol a felhasználók saját elemzéseket futtathatnak. Az adatok megtekintését és az egyszerűbb elemzéseket egy könnyen használható online felület, a Copernicus Böngésző teszi mindenki számára elérhetővé, a fejlesztők számára rendelkezésre áll egy Jupyter Lab, rengeteg kódminta és oktatóanyag. A legfontosabb eredmény, hogy az elemzések számításai így már a felhőben zajlanak, azon a hardveren, amelyik egyébként az adatokat is tárolja, és csak a termékeket kell hálózaton továbbítani. A Copernicus Data Space Ecosystem közvetlenül kapcsolódhat webes térinformatikai rendszerekhez, és lehetséges különböző helyeken tárolt adatrendszerek összekapcsolt elemzése is. A mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozást a rendszer elemzésre kész mozaikok és kalibrált környezeti változók szolgáltatásával segíti. Jelenleg majdnem ötszázezer felhasználóval ez a legnagyobb köztulajdonú feldolgozó platform a távérzékelésben.