14. Térinforrás Meetup

Várunk Titeket az NJSZT TérTáv szakosztály következő, nyár elejei, térinformatikai és távérzékelési meetupján, a 14. Térinforráson!

📅 Időpont: 2026. június 4. csütörtök 18:00
📍 Helyszín: ELTE Informatikai Kar, Mesterséges Intelligencia Tanszék, Könyvtár 
🌍 Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/A, 7. emelet, 7.93-7.94 (Duna felőli oldal)

👨‍🏫👩‍🏫 Előadók és témák:
1) Dr. Kristóf Dániel (LTK Űrtávérzékelési Osztály):
    Miért és mire jó a műholdas földmegfigyelés?
2) Dr. Földváry Lóránt (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem):
    Az űrgravimetria múltja, jelene és jövője
3) Dr. Frey Sándor (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont):
    Hogy szolgálja a rádiócsillagászat a pontos földi helymeghatározást?
4) Dr. Falyuna Nóra (Nemzeti Közszolgálati Egyetem):
    A tagadás hálójában

🎟️🙋A meetupon való részvétel az NJSZT tagok és egyetemi hallgatók számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További résztvevőinktől egy jelképes, 2000 Ft-os hozzájárulást kérünk.

🍺🥪 A meetup szünetében résztvevőink vendégeink egy italra és némi sörkorcsolyára. A rendezvénynek az érdekes előadások mellett a networking, szakmai kapcsolatépítés is fontos része, így aki teheti, maradjon velünk az előadások utáni kötetlenebb beszélgetésen is!

💼 Szervező: NJSZT Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztály (https://njszt.hu/)

Absztraktok

Dr. Kristóf Dániel (LTK Űrtávérzékelési Osztály): Miért és mire jó a műholdas földmegfigyelés?
A földmegfigyelés napjainkban a dinamikus téradatok egyik legfontosabb forrása, amely alapvető szerepet játszik a környezeti folyamatok nyomon követésében, a fenntartható erőforrás-gazdálkodásban és a döntéstámogatásban. A műholdas távérzékelés alkalmazásai kiterjednek többek között a mezőgazdasági monitoringra, a vízgazdálkodásra, az erdő- és természetvédelemre, a városi folyamatok vizsgálatára, valamint a klímaváltozás hatásainak elemzésére.
Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja révén Európa vezető szerepet tölt be a nyílt földmegfigyelési adatok biztosításában. A Sentinel műholdak – különösen a Sentinel-1 radaros és a Sentinel-2 optikai missziók – globális, szabadon hozzáférhető adatokat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik a felszínborítás, a növényzet és a környezeti változások nagyfelbontású, folyamatos monitorozását. Az így előálló többéves idősorok új lehetőségeket teremtenek a térbeli és időbeli folyamatok elemzésére európai és nemzeti szinten egyaránt.
A Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályán végzett munkánk során ezen adatok feldolgozására, elemzésére és hazai alkalmazására fókuszálunk. Kiemelt terület a tematikus térképi termékek előállítása, például a felszínborítási és mezőgazdasági térképezés vagy a vízháztartási szélsőségek monitorozása. A 2022-es hazai aszály jól demonstrálta, hogy a földmegfigyelési adatokra épülő rendszerek közvetlen döntéstámogató eszközként is alkalmazhatók. A földmegfigyelési adatok hasznosítása egyre inkább platformalapú szolgáltatásokon keresztül történik, elősegítve az adatok széles körű hozzáférhetőségét és integrációját.
Az előadás bemutatja, hogy a Sentinel adatokra épülő hazai és európai fejlesztések miként járulnak hozzá a döntések támogatásához –stratégiaitól egészen az operatív szintig.

Dr. Földváry Lóránt (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Az űrgravimetria múltja, jelene és jövője
A nehézségi erőtér meghatározásának igénye leginkább a földkéreg felső rétegeinek a sűrűségviszonyainak a feltérképezése révén merült fel, amely módszert jelentett akár a nem látható, felszín alatti tömegeloszlás meghatározását is, lehetővé téve ezzel a felszín alatti geológiai szerkezetek kimutatását, a fúrás nélküli nyersanyagkutatást. A nehézségi erőtér nagy léptékű, regionális és globális ismerete ezzel szemben sokkal inkább tudományos célú; így az oceanográfia, a lemeztektonika és a földforgás megismerése számára hasznos, így mint olyan, jóval később fejlődtek ki ennek technológiai megoldásai. A 2000-es években a CHAMP, GRACE és GOCE küldetések jelentették az űrgravimetria hőskorát, a jelent a GRACE-FO műholdak képezik, a jövő pedig leginkább (a jövőbeli műholdas gravimetriai elképzelések között komoly jelöltnek számító) hidegatom-interferométereken alapuló CAI-graviméterek jelenthetik. Az előadásban az űrgravimetria e három időszakot, a múltját, a jelenét és a várható jövőjét tekintjük át.

Dr. Frey Sándor (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hogy szolgálja a rádiócsillagászat a pontos földi helymeghatározást?
A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) lehetővé teszik a földfelszíni objektumok pontos helyének meghatározását, alapul szolgálva azok térképi megjelenítéséhez. Kevésbé közismert tény, hogy a GNSS működésének egyik fontos feltétele, hogy a Föld, mint bolygó helyzetét és forgását kellő pontossággal, folyamatosan meg tudjuk határozni egy külső vonatkoztatási rendszerben. Ezt a referenciarendszert távoli, tőlünk milliárd fényévekre levő aktív galaxismagok (kvazárok) jelölik ki, a földi méréseket pedig rádiótávcsöveknek az egész bolygóra kiterjedő hálózataival, interferométeres (VLBI) technikával végzik. Az előadásban szó lesz erről a közel hatvan éves rádiócsillagászati módszerről, az égi vonatkoztatási rendszerről, és arról, hogy mindez miért fontos nekünk a mindennapi életben – és hogy a csillagászat végső soron nem is olyan „haszontalan” tudomány, mint ahogy sokan gondolják...

Dr. Falyuna Nóra (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): A tagadás hálójában
Az online tér az utóbbi években a megtévesztés és manipuláció különböző jelenségei, mint például az álhírek, áltudományos vagy összeesküvés-elméletek információs hálózatait alakította ki, ahol még a tér legalapvetőbb fogalmai is megkérdőjelezhetővé válhatnak. Vajon a Föld lapos? Léteznek államok? És a Balaton nemcsak a térképészek átverése? – teszik fel ezeket a kérdéseket sokan ebben az alternatív világban. Az előadás kirándulásra hív ebbe a sajátos környezetbe, ahol a megtévesztés és a tagadás uralja a terepet.